Ma már számtalan módszerrel találkozhatunk, ami egy jobb, minőségi életet kínál. Csupán annyit kell tennünk, hogy naponta ötször eszünk, egy nyolcórás időablakban, számoljuk a kalóriákat és vegetáriánus étrendet követünk, de azért sovány csirkét és halat együnk. A mozgásról sem szabad megfeledkezni. 30 napos kihívás a formás popsiért, naponta csak 10 perc a feszesebb arcért, legalább napi 1 óra konditerem, mert jön a bikiniszezon, és ezt a 20 mozdulatot végezd el a kötött csípő megnyitására. Eközben persze légy olyan elégedett és boldog, mint a videón mosolygó, tökéletes alakok.

Az ember joggal érezheti, hogy ez lehetetlen, nem lehet az összes módszer a legjobb módszer. Gyakran az távolít el minket a valódi változás lehetőségétől, hogy azt sem tudjuk hol kezdjük el, és hamar feladjuk. Véletlenszerűen kiválasztunk egy 1 hetes diétát, mert az a legrövidebb, és egy mozdulatot, ami állítólag megváltoztatja az egész életünket. És egy hét múlva várjuk a csodát.

Persze nem jön. A felesleges zsír nem ment le, a munkahelyünkön még mindig elégedetlenek vagyunk és a traumáink nyoma is velünk maradt. Megjelenik a düh, hogy ez az egész életmódváltás egy hülyeség, vagy éppen az önvád, hogy biztos nem csináltam elég jól. A kettőből talán még mindig az önvád a jobb, mert további próbálkozásokra sarkallhat.

Amit sokan nem vesznek figyelembe, hogy az életmódváltás az önreflexióval kezdődik. Önmagam megfigyelésével, hogy mire is van valójában szükségem. Persze ez nem mindig olyan egyszerű. Viszont apró lépésekkel indulva a változás is elkezdődhet. Talán csak annyival, hogy az ülőmunkától gyakran fáj a vállam, ezért beépítek napi pár perc átmozgatást. Aztán ha fogyni szeretnék, csökkentem a zsíros, cukros ételek mennyiségét az étrendemben. Esetleg ránézek, hogy a kilókat egy gyerekkori beidegződés vagy a stresszes munkám miatt szedtem-e fel. Végül egy mozgásformát is beiktatok, akár csak heti egyszeri alkalommal, és olyan mozgást választok, ami örömet okoz, nem pedig gyötrelmet egy idealizált testkép érdekében.

Közben pedig továbbra is figyelem magam. Fáj, hogy le kellett mondanom a csokiról, de mennyivel több energiám van ennek a könnyű étrendnek köszönhetően! És a vállam már csak a nap végére gémberedik el! A nadrágom se feszít már annyira!

Ezek az érzetek lesznek motiválóak. Ha ilyen apró változtatásokkal már el lehet érni valamit, mi lenne, ha nagyobb változtatással még többet érnék el? Ezek visznek tovább azokon a napokon, amikor nincs kedvünk, fáradtak, levertek vagyunk. Azokon a napokon, amikor ez az egész hülyeségnek tűnik.